Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása

 

 

A szervezet megnevezése: Krama Kft.

A szervezet székhelye: 3000 Hatvan, József A. u. 22.

A szabályzat tartalmáért felelős személy: Krasznai Zsolt

A szabályzat hatályba lépésének dátuma: 2018.05.25.

 

Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során, valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor. A szervezet adatvédelmi tisztviselőt nem alkalmaz.

A Krama Kft. (székhely: 3000 Hatvan, József A. u. 22., a továbbiakban: Szolgáltató) magára nézve kötelezőnek ismeri el jelen jogi közlemény tartalmát, egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységével kapcsolatos minden adatkezelés megfelel a jelen szabályzatban és a hatályos nemzeti jogszabályokban, valamint az Európai Unió jogi aktusaiban meghatározott elvárásoknak.

A Krama Kft. fenntartja magának a jogot arra, hogy jelen Szabályzatot bármikor megváltoztassa. A változásokról 15 nappal előre értesíti a közönségét, a www.kramakft.hu weboldalon.

A Krama Kft. elkötelezett az ügyfelei és partnerei személyes adatainak védelmében, kiemelten fontosnak tartja ügyfelei információs önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, a személyes adatokat bizalmasan kezeli és megtesz minden olyan biztonsági, technikai és szervezési  intézkedést, mely az adatok biztonságát garantálja.

Krasznai Zsolt

ügyvezető

 

A szabályzat hatálya

E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire és alkalmazottaira.

Dátum: Budapest, 2018. május 25.

 

A szabályzat célja

E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő kezelését.

A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak.

A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a szervezet alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését jogszerűen végezni.

 

Lényeges fogalmak, meghatározások

 

– a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete

– adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

– adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében az egészségügyi és személyazonosító adatok feldolgozását végzi, személyes adatokat kezel;

– adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

– adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

– adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

– adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges;

– adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

– adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

– az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést szóban félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

– az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

– álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

– betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, gyógyszerész;

– egészségi állapotra vonatkozó adat: az Info tv. rendelkezései alapján – a különleges (szenzitív) adatok csoportjába tartozó személyes adat, amely e minőségére tekintettel kiemelt védelemben részesítendő;

–egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőkkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

– egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

– Eü tv.: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;

– érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

– gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

– harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

– Info tv.: 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról;

– közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

– kezelőorvos: az érintett gyógykezelését végző vagy abban közreműködő orvos, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § b) pontja szerinti kezelőorvos;

– nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

– nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

– orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

– profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előjelzésére használják;

– sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

– tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatának kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kéri;

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok

– AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

• évi C. törvény – a számvitelről (Számv. tv.);

 

– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.

 

– A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény.

 

– A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.

 

– 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint azinformációs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.

 

– 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.

 

– 2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.);

 

– 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló

(EAVT);

 

– 1997. évi CLIV. törvény egészségügyről (továbbiakban Eü.tv.);

 

– 62/1997. (XII.21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének

egyes kérdéseiről (továbbiakban: R.);

 

– 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Szt.);

 

 

Az adatkezelés irányelvei

 

​A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.

A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges mértékű lehet.

A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.

A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.

 

 

Személyes adatok kezelésének alapelvei

​

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez.

 

Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

 

Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.

 

 

Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

 

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:

– egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;

– a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat;

– valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;

– az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.

 

A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

 

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.

 

A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, jelszóval védett és harmadik személy nem férhet hozzá, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg kell tenni.

 

 

Az adatkezelés jogszerűsége

 

A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

 

– Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;szóban vagy írásban.

– Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

– Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

– Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

– Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

– Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

 

A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.

 

 

Az érintett személy hozzájárulása, feltételek

 

– Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

– Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.

– Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

– Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

– Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

– A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

– A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.

 

A személyes adatok köre, az adatkezelés célja, jogcíme és időtartama

 

A Szolgáltató tevékenységének adatkezelése az érintett önkéntes hozzájárulásán, illetve törvényi

felhatalmazáson alapul. Az önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelések esetében az érintettek e

hozzájárulásukat az adatkezelés bármely szakában visszavonhatják. Bizonyos esetekben a megadott adatok egy körének kezelését, tárolását, továbbítását jogszabályok teszik kötelezővé, melyről külön értesítjük ügyfeleinket. Felhívjuk a Szolgáltató részére adatközlők figyelmét, hogy amennyiben nem saját személyes adataikat adják meg, az adatközlő kötelessége az érintett hozzájárulásának beszerzése.

 

A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltétele a Szolgáltató és a páciensek között írásbeli Szolgáltatási szerződés megkötése, amellyel egyidejűleg a páciens nyilatkozik az általa szolgáltatott adatok kezeléséhez való hozzájárulásáról. A Szolgáltató az ügyféllel kapcsolatos adatokat jelszóval védett, naplózott elektronikus kartonon tárolja, a papír alapon készült dokumentumokat digitalizálás után helyezi el a kartonban. A papír alapú dokumentumokat telephelyén dossziékba rendezve tárolja.

 

A kezelt adatok köre

 

A Szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás nyújtása körében az alábbi adatokat kezeli:

 

1. a beteg személyazonosító adatai (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anya leánykori családi és utóneve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám), levelezési cím, telefonszám, e-mail cím,);
2. biztosító által finanszírozott ellátás esetén a biztosító/biztosítás adatai;
3. egészségpénztár által finanszírozott ellátás esetén az egészségpénztár adatai;
4. d. kiskorú, illetve a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló beteg

esetében a törvényes képviselő neve, lakcíme, elérhetősége;

1. a kórelőzmény, a kórtörténet;
2. a vizsgálati eredmény;
3. g. a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredmények, a vizsgálatok elvégzésének

időpontja;

1. az ellátást indokló betegség megnevezése, a kialakulásának alapjául szolgáló betegség, a kísérőbetegségek és szövődmények;
2. egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezése;
3. az elvégzett beavatkozások ideje és azok eredménye;
4. a gyógyszeres és egyéb terápia, annak eredménye;
5. a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatok;
6. a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalma;
7. a beteg önrendelkezéshez való joga alapján szükséges a beteg beleegyezése az egészségügyi ellátáshoz,

ezen belegyező nyilatkozat;

1. a beteg az Eü.tv-ben foglalt feltételekkel visszautasíthatja az egészségügyi ellátást, ezen visszautasítás ténye, valamint időpontja;
2. minden olyan egyéb adat és tény, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.

 

Az adatkezelés célja

 

1. az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása;
2. az eredményes gyógykezelési tevékenység elősegítése,
3. az érintett egészségi állapotának nyomon követése;
4. a népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele;
5. a betegjogok érvényesítése;
6. egészségügyi szolgáltatások nyújtása;
7. az ügyfelek egymástól történő

megkülönböztetése;

1. a Szolgáltató és az ügyfél között létrejött szolgáltatási szerződés teljesítése, végrehajtása, a szerződés alapján vállalt szolgáltatás nyújtása;
2. a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok igazolása;
3. a szerződéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő követelések érvényesítése, behajtása és értékesítése;
4. kapcsolattartás;
5. az igénybe vett szolgáltatások nyomon követése;
6. az EATV 4.§ (2) bekezdésében foglaltak teljesítése;
7. n. marketing célú megkeresé

 

Az adatkezelés jogalapja

 

4. a-e) pontok vonatkozásában az EAVT 4.§ szakasza;
5. f-n) pontok vonatkozásában az érintett önkéntes hozzájárulása, GDPR 6. cikk (1)bek. b) pont.

 

Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának

elmaradása.

 

Az adatok törlésének határideje

 

1. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

 

2. A Szt. 169.§ (1) és (2) szakaszában foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat legalább 8 évig kell őrizni.

 

3. A fentebb nem érintett adatokat az érintett törlési kérelmének beérkezését követő 60 napon belül kell törölni.

 

Adatvédelmi hatásvizsgálat

 

 

Az adatbiztonsági kockázatok felmérését a minden magas kockázattal járó adatfeldolgozás esetében el kell végezni.

A kockázatelemzést rendszeresen el kell végezni, minden egyes új folyamat bevezetése előtt.

 

A hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell:

1. a tervezett adatkezelési műveletek leírását,
2. az adatkezelés céljainak ismertetését,
3. meghatározott célok esetében az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatát,
4. az érintett jogait érintő vizsgálatot,
5. a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatását.

 

 

Az érintett személy tájékoztatása, jogai

 

A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól.

 

Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár.

 

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.

 

Az érintett jogosult rá, hogy hozzáférjen a reá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik.

 

Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.

 

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

 

 

A személyes adatok felülvizsgálata

 

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.

A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.

 

 

Az adatkezelő feladatai

 

Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.

Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek.

Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.

Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre. E szabályzat alapján az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

 

 

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok

 

A tájékoztatáskéréshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

 

 A helyesbítéshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatánakmódosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

 

A törléshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

 

A zároláshoz, korlátozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A zárolás addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. Akérelemre ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

 

 

A tiltakozáshoz való jog 

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen.A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

 

Az előzetes tájékozódáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés

megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

 

Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).

 

Kártérítés és sérelemdíj

Minden olyan személy, aki az adatvédelmi rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult. Az adatfeldolgozó abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be a jogszabályban meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el. Ha több adatkezelő vagy több adatfeldolgozó vagy mind az adatkezelő mind az adatfeldolgozó érintett ugyanabban az adatkezelésben és felelősséggel tartozik az adatkezelés által okozott károkért, minden egyes adatkezelő

vagy adatfeldolgozó egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt nem terheli felelősség.

 

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség

 

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu
URL https://naih.hu
koordináták: É 47°30’56”; K 18°59’57”

 

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

 

 

A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében

 

– Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai felkészítése és a szabályzat megismerése.

 

– Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.

 

– Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy – ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, – kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult.

 

– Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni és megjeleníteni.

 

– Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak megszűnéséig megilleti az érintettet.

 

Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:

 

– a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;

– a személyes adatok helyesbítése;

– a személyes adatok törlése;

– a személyes adatok kezelésének korlátozása;

– a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;

• az adathordozhatósághoz való

 

– Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási kötelezettség biztosítható egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.

 

– Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulást.

 

–  Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult.

 

– Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

 

– A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, –  meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak, kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személy jogait tekintve.

 

 

 

A személyes adatok tárolásának módja, az adatkezelés biztonsága

 

 

1. A Krama Kft. számítástechnikai rendszerei és más adatmegőrzési helyei a székhelyén és telephelyén

találhatók meg. A Krama Kft. a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott

informatikai eszközöket úgy választja meg és üzemelteti, hogy a kezelt adat:

1. az arra feljogosítottak számára hozzáférhető (rendelkezésre állás);
2. hitelessége és hitelesítése biztosított (adatkezelés hitelessége);
3. változatlansága igazolható (adatintegritás);
4. a jogosulatlan hozzáférés ellen védett (adat bizalmassága) legyen.

 

2. A Krama Kft. az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi különösen a jogosulatlan hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen

megsemmisülés, sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. A Krama Kft. a technika mindenkori fejlettségére tekintettel olyan műszaki, szervezési és szervezeti intézkedésekkel gondoskodik az adatkezelés biztonságának védelméről, amely az adatkezeléssel kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő védelmi szintet nyújt.

 

3. A Krama Kft. az adatkezelés során megőrzi
4. a titkosságot: megvédi az információt, hogy csak az férhessen hozzá, aki erre jogosult;
5. a sértetlenséget: megvédi az információnak és a feldolgozás módszerének a pontosságát és teljességét;
6. a rendelkezésre állást: gondoskodik arról, hogy amikor a jogosult használónak szüksége van rá, valóban hozzá tudjon férni a kívánt információhoz, és rendelkezésre álljanak az ezzel kapcsolatos eszközök.

 

4. A Krama Kft. informatikai rendszere és hálózata védett a számítógéppel támogatott csalás, kémkedés,

szabotázs, vandalizmus, tűz és árvíz, továbbá a számítógépvírusok, a számítógépes betörések és a

szolgálatmegtagadásra vezető támadások ellen.

 

5. Az adatokat keletkezésükkor, megfelelő minőségű (elsősorban információtechnológiai) adathordozóra kell rögzíteni. Az adatok olvashatóságáért és pontosságáért az azokat felvevő, illetve rögzítő (leíró) személy felel.

 

 

Az egészségügyi adatok kezelése

 

A beteg személyi és egészségügyi adataihoz, dokumentációjához az alábbi személyek férhetnek hozzá:

1. A kezelőorvos;
2. az ellátásért felelős, abban résztvevő egészségügyi szakszemélyzet;
3. az ellátáshoz közvetlenül kapcsolódó, a szolgáltatón kívüli egészségügyi szakszemélyzet (pl., diagnosztikát végző orvos)
4. EAVT 9§ (2) bekezdésében meghatározott egyéb személyek;
5. az adatfeldolgozást végző Informatika az EAVT figyelembevételével;
6. az EAVT-ben meghatározott szervezetek, személyek;
7. az 1. sz. mellékletben meghatározottak, az általuk végzett adatfeldolgozáshoz igazodó mértékben.

 

Az adatkezelési rendszer környezetének védelme

 

1. A fizikailag kinyomtatott, manuálisan kezelt betegdokumentációt (leletek, betegellátási dokumentációk), a Szolgáltató telephelyén, az irattárban el kell zárni.

A tárolók zárhatóságát és a rendszeres zárás ellenőrzését biztosítani kell.

A dokumentációs anyag tárolási helyein a tűzvédelmi előírások és óvó rendszabályok betartása kötelező.

Az adatok sérülésének, illetve elvesztésének megelőzésére, a következmények felszámolására tervezett

intézkedések

 

2. A megsérült, elveszett adatok visszaállítását és annak mértékét – a lehetőségek felmérésével, indoklásával és mérlegelésével – az ügyvezető rendeli el írásban.

Amennyiben a visszaállítás -reális módon -nem valósítható meg, arról az ügyvezető írásos feljegyzést

készít. A visszaállításról – amennyiben az méltányos és megoldható -, a mulasztásért felelős köteles gondoskodni. A  méltányosság és a személyes felelősség eldöntése az ügyvezető hatáskörébe tartozik.

 

Az adatok eltulajdonítása elleni védekezés szabályai

 

1. Az eltulajdonítás elleni védekezés céljából jelen alapelvek betartása minden munkatárs feladata.
2. A betegellátás alatti, illetve azzal kapcsolatos dokumentációt követően a dokumentumot olyan helyen kell tartani, ahol az zárható és ilyen esetben be is zárt.
3. A beteggel kapcsolatos dokumentációk, adatok eltulajdonításának gyanúja esetén az ügyvezetőt kell

értesíteni. Tényleges adat eltulajdonításakor jegyzőkönyvet kell felvenni és az ügyvezetőt tájékoztatni

kell az eseményről, a jegyzőkönyv egy példányának eljuttatása mellett.

4. Az elektronikus adatkezelési rendszerhez, azaz az elektronikus kartonokhoz való hozzáférés kizárólag a bejelentkezési eljárás sikeres végrehajtása után lehetséges. Ennek során az adatkezelő személyes jelszavával lép be az adatkezelési rendszerbe és ezt követően felviszi az általa kezelt beteg személyes adatait, valamint a szakmai szabályok szerint az egészségügyi adatokat.
5. Az ellátás végeztével a felhasználó kilép a rendszerből, ezáltal a további adathozzáférés nem lehetséges.
6. Az adatkezelők jogosultságait az adatkezelési rendszer rögzíti és tartja nyilván.
7. Az elektronikus kartonokhoz minden felhasználó csak a jogosultsági ellenőrzést követően

férhet hozzá bármilyen adathoz.

8. Betegdokumentációról kért másolatok nyilvántartásáért az ügyvezető

a felelős.

9. Az adatok pontosságáért az adatokat származtató és rögzítő munkatárs a felelős.
10. Az adatok bevitelekor az egészségügyi dokumentáció vezetésére vonatkozó szakmai előírások és protokollok rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.
11. Az elektronikus kartonozórendszer működési megbízhatóságának alapja:
12. Az aktuális helyzet és feltételrendszer ismerete;
13. A dokumentálást végző dolgozók munkafegyelme (felelős: ügyvezető);
14. A szabályozás megfelelősége és széleskörű ismertsége (felelős: ügyvezető);
15. A nélkülözhetetlen feltételek biztosítása (felelős: ügyvezető);
16. Rendszeres és hatékony ellenőrzés (felelős: ügyvezető);
17. A működéssel kapcsolatos visszajelzések, problémák hatékony kezelése (felelős: ügyvezető).
18. Az informatikai rendszert folyamatosan ellenőrizni és szükség szerint bővíteni kell. Az archív tárolás

helyigényét, a rendezett tárolás feltételeit, a tűz -és fizikai megsemmisülés elleni védelem műszaki feltételeit

biztosítani és karbantartani kell.

13. Jogszabályváltozás, vagy egyéb ok miatt szükségessé váló módosítás esetén az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat módosítását, korszerűsítését, továbbá a karbantartást az ügyvezető végzi.
14. A Krama Kft. Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzata egyben a rendszer alapdokumentációját is jelenti.
15. Az új belépők adatvédelemmel kapcsolatos tájékoztatását az ügyvezető végzi.
16. Az új belépők részére jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat számítógépen elérhető, a benne foglaltak tudomásulvételét belépésükkel igazolják.
17. Változások esetén az ügyvezető értesít minden érintett dolgozót.
18. Az alapismeretekről való tájékoztatás megtörténtét és tudomásulvételét írásban kell rögzíteni.
19. Az elektronikus formában tárolt adatok archiválását az adott adatot tároló informatikai rendszer biztosítja.

A papír alapú betegdokumentációt Szolgáltató őrzi.

 

 

Adatvédelmi incidens

 

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosságlopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.

Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.

 

 

Ügyviteli és nyilvántartás célú adatkezelés

 

A Krama Kft. ügyfelei adatainak felvétele

 

1. A Krama Kft-nél a betegellátás az ügyfél (beteg) által kezdeményezett telefonhívás során egyeztetett előjegyzéssel történik. Ennek során Krama Kft. alkalmazottja az informatikai rendszerben rögzíti a beteg személyes (név, telefonszám), és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges egészségügyi adatait.
2. Az ügyfélnek a Krama Kft-nél történő első személyes látogatása során kerülnek rögzítésre a személyes, illetve egészségügyi adatai az elektronikus kartonján. Ekkor nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a személyes adatai kezeléséhez, elfogadja az ezzel kapcsolatos szabályzatot, valamint hozzájárul-e ahhoz, hogy marketing célból Krama Kft. emailben vagy telefonon megkereshesse, továbbá a leleteit elektronikus levélben továbbíthassa-e Krama Kft. az általa megadott emailcímre, illetve telefonon megkereshesse.
3. Az egészségügyi dokumentáció vezetése a kezelőorvos kötelezettsége.
4. A beteg az ellátás befejezését követően az egészségügyi dokumentáció (vizsgálati lelet, ambuláns lap, zárójelentés) egy példányát átveszi, illetve nyilatkozata alapján email útján megkapja.
5. Az ellátást követően, valamint más időpontban a beteg vagy bizonyító erejű magánokirattal felhatalmazott megbízottja személyesen kérheti a beteg elektronikus kartonjának egy részéről vagy annak egészéről másolat elküldését az előzetesen, vagy a kérelem benyújtása során megadott emailcímre.
6. A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentáció megismerésnél is figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatásnak körültekintőnek és fokozatosnak, a beteg körülményeit figyelembe vevőnek kell lenni.
7. A beteg jogosult:
8. a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni;
9. az egészségügyi dokumentációba betekinteni;
10. az egészségügyi dokumentációról kivonatot/másolatot kapni emailben,
11. egészségügyi adatairól indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni;
12. adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni;
13. a jogszabály által előírt esetekben zárójelentést kapni.
14. Az érintett halála esetén – ha korábban másként nem rendelkezett – törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezelésével kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint azokról másolatot kapni. A jogosultságot a kérelmező okirattal köteles igazolni. A másolat(ok) kiadása kizárólag eredeti, teljes bizonyító erejű

magánokiratban foglalt kérelem alapján történhet. A kérelem eredeti példányát az ügyirathoz (kórlaphoz) csatoltan kell őrizni.

9. Az egészségügyi dokumentáció kiadásáért az ügyvezető felel. A kiadás tényét a elektronikus kartonon rögzíteni kell. A kiadást megelőzően az átvevő személyazonosságát vagy meghatalmazását

igazolni köteles. Amennyiben más, felhatalmazott személy kéri ki a dokumentációt, akkor a felhatalmazás

dokumentumát is csatolni kell a betegdokumentációhoz.

10. Az egészségügyi dokumentáció kiadása kizárólag az ügyvezető

engedélyével történhet az alábbi esetekben:

1. Rendőrhatóság, vagy más hatósági szerv megkeresése;
2. Ügyvédi megkeresés;
3. Az egészségügyi ellátással összefüggő

kártérítési igénnyel kapcsolatos megkeresés.

11. Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő

adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a másolat kiadására vonatkozó jogosultság.

12. A cselekvőképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal :
13. nevezheti meg azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a tájékoztatni kell;
14. az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a tájékoztatásból.
15. Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs a fentiek szerinti nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és a visszautasítás jogának a fenti pontban foglalt korlátok közötti gyakorlására – a 12. pontban foglaltak

figyelembevételével -a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak:

a beteg törvényes képviselője;

ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes

1. házastársa vagy élettársa;
2. ennek hiányában gyermeke;

iii. ennek hiányában szülője;

1. ennek hiányában testvére,
2. ennek hiányában nagyszülője,
3. ennek hiányában unokája;

a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes

1. gyermeke;
2. ennek hiányában szülője;

iii. ennek hiányában testvére;

1. ennek hiányában nagyszülője,
2. ennek hiányában unokája.
3. Az Eütv. 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen

korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, meghatalmazásban megnevezett személyt,  ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.

15. Sürgős szükség esetén a kezelőorvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden

egészségügyi-és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.

16. A Szolgáltatót, valamint a Szolgáltatóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személyt a beteg egészségi állapotával kapcsolatos adat, továbbá a munkavégzéssel kapcsolatosan tudomására jutott egyéb adat vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség független attól, hogy az adatokat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség így a kezelést végző orvoson, illetve a szakdolgozókon túl a Szolgáltató minden dolgozóját köti. A titoktartási kötelezettség alól írásban felmentést adhat a beteg, vagy törvényen alapuló adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá a jelen adatvédelmi tájékoztatóban rögzített személyek részére történő adattovábbítás, az általuk kezelt adatok erejéig.

 

 

Adatátadás harmadik személyek részére

 

1. A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat, valamint az adatkezelés célját. A megkereső szervek a következők lehetnek:
2. büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és

nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az

igazságügyi szakértő;

1. szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek;
2. potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási fővárosi

kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság;

1995. a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben

meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;

1. a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok

békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált

behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben;

1. az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv;
2. a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó,

valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban

kapott felhatalmazás körében;

1. halott vizsgálat során a halott vizsgálatot végző orvos.
2. A megkeresés akkor teljesíthető, ha az tartalmazza az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét.
3. A beteg ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait, és erről az érintettet tájékoztatja.
4. A kiskorú beteg egészségügyi ellátásakor a társaság orvosa köteles a társaság telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
5. feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye;
6. a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez

tudomást.

5. A fenti pontokban megjelölt adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
6. Egészségügyi -és személyazonosító adatot közigazgatási hatósági eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.
7. Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs szükség a hozzájárulásra:
8. ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az EÜATV. 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség

kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved kivéve, ha az érintett -személyazonosságának előzetes felfedése nélkül – HIV szűrővizsgálaton kíván részt venni;

2. ha arra az EÜATV 2. számú mellékletben felsorolt szűrő-és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van

szükség;

1. heveny mérgezés esetén;
2. ha valószínűsíthető, hogy az érintett az EÜATV 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű

megbetegedésben szenved;

1. ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség;
2. ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy

közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte;

1. ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van

szükség;

1. az adatszolgáltatásra statisztikai okból van szükség.
2. Az érintett (törvényes képviselője) köteles a Szolgáltató felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni:
3. ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az EATV. 1. számú mellékletében felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve az anonim HIV szűrővizsgálaton történő részvételt;
4. ha arra az EATV. 2. számú mellékletben felsorolt szűrő-és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van

szükség;

1. heveny mérgezés esetén;
2. ha valószínűsíthető, hogy az érintett az EATV. 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű

megbetegedésben szenved;

1. ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának

megőrzése vagy védelme érdekében van szükség;

1. ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy

közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte;

1. ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van

szükség.

9. A Szolgáltató haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha az ATV. 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül fel.
10. Az ATV. 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva – az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével – kérheti az érintett személyazonosító adatait.
11. 11. A Szolgáltatónak a betegdokumentációban feltüntetett kapcsolati kódot tartalmazó kérelemére az

egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról kapcsolati kóddal ellátva

haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatást nyújt a Szolgáltató által kezelt személyen korábban végzett,

implantátumot érintő beavatkozással kapcsolatban.

12. 12. Biztosító által finanszírozott ellátás esetén az érintett biztosító részére az egészségügyi dokumentáció átadásra kerül, az ehhez való hozzájárulás megtagadása esetén a beavatkozás nem végezhető

 

 

Szerződésekkel kapcsolatos adatkezelés

 

A Szolgáltató a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból személyes adatokat is kezelhet.

Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és határozott hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás – amely kiterjed az adatkezelés céljára, jogalapjára és időtartamára valamint az érintett személy jogaira – után az érintettet figyelmeztetni kell az adatkezelés önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást írásban rögzíteni kell.

 

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:

– a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi kötelezettségen alapul;

– a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése kapcsolattartási, elszámolási és nyilvántartási célból;

– a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és vállalkozások kapcsolattartói adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és azonosítási adatai is lehetnek;

 

A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről pedig az érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például munkaszerződés céljából vagy weboldalon regisztrált, stb.)

A szervezethez írásos formában eljuttatott – személyes adatokat is tartalmazó – dokumentumok (például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.) esetében az érintett személy hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után – további felhasználásra vonatkozó hozzájárulás hiányában – az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és a nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat selejtezéséig tart.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést – annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, – évente felül kell vizsgálni, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a jogszabályoknak való megfelelést.

 

A Krama Kft. honlapjának (www.kramakft.hu) cookie kezelése

 

1. A Szolgáltató a testreszabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
2. Az adatkezelés célja: a felhasználók azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, a felhasználók aktuális munkamenetének azonosítása, az annak során megadott adatok tárolása, az adatvesztés megakadályozása, a felhasználók azonosítása, nyomon követése, webanalitikai mérések.
3. Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.
4. A kezelt adatok köre: azonosítószám, dátum, időpont, valamint az előzőleg meglátogatott oldal. Az adatkezelés időtartama: harminc perc.
5. A sütit a felhasználó képes törölni saját számítógépéről, illetve letilthatja böngészőjében a sütik alkalmazását. A sütik kezelésének helye általában a számítógép böngészője Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem/Előzmények/Egyéni beállítások menü alatt, cookie, süti vagy nyomkövetés.
6. Az adatszolgáltatás elmaradásának lehetséges következményei: a honlap szolgáltatásainak nem teljes körű igénybevehetősége, analitikai mérések pontatlansága.

 

 

A Krama Kft. ügyféllevelezése (email, ügyfélkapcsolati űrlap)

 

1. Szolgáltató ügyfelei a jelen tájékoztatóban megadott, illetve a honlapon elhelyezett elérhetőségeken léphetnek kapcsolatba az adatkezelővel. A Krama Kft. minden hozzá beérkezett e-mailt a küldő

nevével, e-mail címével, a dátum, időpont adatokkal és más, az üzenetben megadott egyéb személyes adatokkal együtt az adatközléstől számított egy év elteltével töröl.

 

Egyéb célból történő adatkezelés

 

Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új adatkezelési célnak megfelelő részszabályokat hozzákapcsolni.

 

 

A szabályzathoz tartozó egyéb dokumentumok

 

Az Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló írásbeli nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési tájékoztatót írják le.

• HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT (PAPÍRALAPÚ) (3. számú melléklet)
• HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT (ONLINE) (4. számú melléklet)

 

 

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a magyar, és a közvetlenül alkalmazható európai Uniós jogszabályok

rendelkezései az irányadók.

 

 

MELLÉKLETEK

 

1. MELLÉKLET

 

ADATFELDOLGOZÓK

 

 

 

NÉV	ELÉRHETŐSÉG	ADATFELDOLGOZÁSI TEVÉKENYSÉG JELLEGE	ÉRINTETTEK KÖRE	KEZELT ADATOK	AZ ADATFELDOLGOZÁS CÉLJA
		honlap hosting	honlap látogatók, felhasználók	automatikusan gyűjtött adatok (IP cím, földrajzi helyzet, oldallátogatási adatok, stb.)	online marketing tevékenység
		informatikai és emailrendszer üzemeltetése	belső felhasználók	név, emailcím, különleges adatok	kommunikáció
		könyvelés	szolgáltató, munkavállalók, szerződéses partnerek, törvényben írt esetekben munkavállalók családtagjai	személyazonosító adatok, egyéni vállalkozói igazolvány száma, őstermelő azonosító száma, egészségügyi adatok, vállalkozás adatai	szolgáltató adó-, járulék-, számviteli kötelezettségek teljesítése, munkajogi és bérszámfejtési feladatok
		közreműködés egészségügyi ellátás nyújtásában	szolgáltató ügyfelei	személyes adatok, különleges adatok	a szolgáltató által, annak ügyfelei részére nyújtott szolgáltatás

 

 

 

 

 

 

2. 2. SZ. MELLÉKLET

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

AZ ÉRINTETT TERMÉSZETES SZEMÉLY JOGAIRÓL

SZEMÉLYES ADATAI KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN

 

 

1. BEVEZETÉS

 

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (a továbbiakban: Rendelet) előírja, hogy az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető

formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, továbbá hogy az Adatkezelő elősegíti az érintett jogainak a gyakorlását.

Az érintett előzetes tájékoztatási kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény is előírja.

Az alábbiakban olvasható tájékoztatással e jogszabályi kötelezettségünknek teszünk eleget.

 

A tájékoztatást közzé kell tenni a társaság honlapján, telephelyén vagy az érintett személy részére kérésére meg kell küldeni.

 

1. AZ ADATKEZELŐ MEGNEVEZÉSE

 

1. E tájékoztatás kiadója, egyben az Adatkezelő:

Cégnév: Krama Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű

Társaság

Székhely: 3000 Hatvan, József A. u. 22.

Cégjegyzékszám:

Adószám:

Képviselő: Krasznai Zsolt

Telefonszám:

Email cím:

Honlap: www.kramakft.hu

(a továbbiakban: Szolgáltató)

 

 

III. AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

 

Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján

 

1. Amennyiben a Szolgáltató hozzájáruláson alapuló adatkezelést kíván végezni, a személyes adatok kezeléséhez az érintett hozzájárulását kell kérni.
2. Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett a Szolgáltató internetes honlapjának megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.
3. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.
4. Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése – a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető

formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a Rendeletet, kötelező erővel nem bír.

5. A Szolgáltató nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.
6. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
7. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

 

Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés

 

1. A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók.
2. A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az

adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt ezesetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

 

Jogos érdek

 

A Szolgáltató az érintett adatainak kezelését jogos érdekből is végezheti.

 

Az érintett jogainak elősegítése

 

A Szolgáltató valamennyi adatkezelése során köteles biztosítani az érintett jogainak gyakorlását.

 

1. LÁTOGATÓI ADATKEZELÉS A TÁRSASÁG HONLAPJÁN (TÁJÉKOZTATÁS SÜTIK (COOKIE) ALKALMAZÁSÁRÓL)

 

A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez – a technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik kivételével – a hozzájárulását kell kérni.

 

Általános tájékoztatás a sütikről

 

1. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónévérték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát. A sütinek lehet érvényessége, érvényes lehet a böngésző bezárásáig, de korlátlan ideig is. A későbbiekben minden HTTP(S) kérésnél ezeket az adatokat is elküldi a böngésző a szervernek. Ezáltal a felhasználó gépén lévő adatokat módosítja.
2. A süti lényege, hogy a weboldalszolgáltatások természeténél fogva szükség van arra, hogy egy felhasználót megjelöljön (pl. belépett az oldalra) és annak megfelelően tudja a következőkben kezelni. A veszélye abban rejlik, hogy erről a felhasználónak nem minden esetben van tudomása és alkalmas lehet arra, hogy felhasználót kövesse a weboldal üzemeltetője, vagy más szolgáltató, akinek a tartalma be van építve az oldalban (pl. Facebook, Google Analytics), ezáltal profil jön létre róla, ebben az esetben pedig a süti tartalma személyes adatnak tekinthető.
3. A sütik fajtái:
4. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik: amelyek nélkül az oldal nem működne funkcionálisan, ezek a felhasználó azonosításához, pl. annak kezeléséhez szükséges, hogy

belépett-e, mit tett a kosárba, stb. Ez jellemzően egy session-id letárolása, a többi adat a szerveren kerül

tárolásra, ami így biztonságosabb. Van biztonsági vonatkozása, ha a session süti értéke nem jól van generálva, akkor session-hijacking támadás veszélye fennáll, ezért feltétlenül szükséges, hogy megfelelően legyenek ezek az értékek generálva. Más terminológiák session cookie-nak hívnak minden sütit, amik a böngészőből való kilépéskor törlődnek (egy session egy böngészőhasználat az elindítástól a kilépésig);

1. Használatot elősegítő sütik: így azokat a sütiket szoktál nevezni, amelyek megjegyzik a felhasználó

választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a

sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik;

1. Teljesítményt biztosító sütik: bár nem sok közük van a „teljesítmény”-hez, általában így nevezik azokat a

sütiket, amelyek információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről,

eltöltött idejéről, kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords,

vagy Yandex.ru sütik). Ezek a látogatóról profilalkotás készítésére alkalmasak.

4. 4. A Google Analytics sütikről itt tájékozódhat:

https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/analyticsjs/cookie-usage

5. 5. A Google AdWords sütikről itt tájékozódhat:

https://support.google.com/adwords/answer/2407785?hl=hu

6. A sütik használatának elfogadása, engedélyezése nem kötelező. Visszaállíthatja böngészője beállításait, hogy az utasítsa el az összes cookie-t, vagy hogy jelezze, ha a rendszer éppen egy cookie-t küld. A legtöbb böngésző ugyan alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az automatikus elfogadás és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét.
7. A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat:

Google Chrome: https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu

Firefox: https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-engedelyezese-es-tiltasa-amit-weboldak-haszn

Microsoft Internet Explorer 11: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie11

Microsoft Internet Explorer 10: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie10-

win-7

Microsoft Internet Explorer 9: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-9

Microsoft Internet Explorer 8: http://windows.microsoft.com/hu-hu/internet-explorer/delete-manage-cookies#ie=ie-8

Microsoft Edge: http://windows.microsoft.com/hu-hu/windows-10/edge-privacy-faq

Safari: https://support.apple.com/hu-hu/HT201265

8. Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy bizonyos webhelyfunkciók vagy szolgáltatások nem fognak megfelelően működni cookie-k nélkül.
9. Tájékoztatás a Szolgáltató honlapján alkalmazott sütikről, illetve a látogatás során létrejövő

adatokról:

A látogatás során kezelt adatkör:

A kramakft.hu a weboldal használata során a látogatóról, illetve az általa böngészésre használt eszközről az alábbi adatokat rögzítheti és kezelheti:

1. látogató által használt IP cím;
2. a böngésző típus;
3. a böngészésre használt eszköz operációs rendszerének jellemzői (beállított nyelv);
4. látogatás időpontja;
5. a meglátogatott (al)oldal, funkció vagy szolgáltatás;
6. kattintás.
7. Ezeket az adatokat maximum 90 napig őrizzük meg és elsősorban biztonsági incidensek vizsgálatához

használhatjuk.

 

A honlapon alkalmazott sütik

 

1. Technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik:

Az adatkezelés célja: a honlap megfelelő működésének biztosítása. Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a

látogatók böngészhessék a weboldalt, zökkenőmentesen és teljeskörűen használhassák annak funkcióit, a

weboldalon keresztül elérhető szolgáltatásokat, így – többek között – különösen a látogató által az adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését vagy a bejelentkezett felhasználó azonosítását egy látogatás során. Ezen sütik adatkezelésének időtartama kizárólag a látogató aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről.

Ezen adatkezelés jogalapja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalmi

szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Elkertv.) 13/A. § (3) bekezdése, amely szerint a

szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.

2. Használatot elősegítő sütik:

Ezek megjegyzik a felhasználó választásait, például milyen formában szeretné a felhasználó az oldalt látni. Ezek a fajta sütik lényegében a sütiben tárolt beállítási adatokat jelentik.

Az adatkezelés jogalapja a látogató hozzájárulása.

Az adatkezelés célja: A szolgáltatás hatékonyságának növelése, felhasználói élmény növelése, a honlap

használatának kényelmesebbé tétele.

3. Teljesítményt biztosító sütik:

Információkat gyűjtenek a felhasználónak a meglátogatott weboldalon belüli viselkedéséről, eltöltött idejéről,

kattintásairól. Ezek jellemzően harmadik fél alkalmazásai (pl. Google Analytics, AdWords).

Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

Az adatkezelés célja: a honlap elemzése, reklámajánlatok küldése.

 

1. TÁJÉKOZTATÁS AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAIRÓL

 

Tájékoztatás az érintett jogairól

 

1. Az érintett jogai röviden összefoglalva:
2. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése;
3. Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik;
4. Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg;
5. Az érintett hozzáférési joga;
6. A helyesbítéshez való jog;
7. A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”);
8. Az adatkezelés korlátozásához való jog;
9. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó

értesítési kötelezettség;

1. Az adathordozhatósághoz való jog;
2. A tiltakozáshoz való jog;
3. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást;
4. Korlátozások;
5. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről;
6. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog);
7. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog;
8. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog.

Az érintett jogai részletesen:

 

Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

 

1. Az adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.
2. Az adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.
3. Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható. amelyről az érintettet tájékoztatni kell.
4. Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
5. Az adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban a Rendeletben írt esetekben díj számítható fel.
6. A részletes szabályok a Rendelet 12. cikke alatt találhatók.

 

Előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

 

1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés

megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell:

1. az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről;
2. az ügyvezető elérhetőségeiről;
3. a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról;
4. jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;
5. a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik -, illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen;
6. adott esetben annak tényéről, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére

kívánja továbbítani a személyes adatokat.

9. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítsa érdekében az adatkezelőnek az érintettet a következő

kiegészítő információkról kell tájékoztatnia:

1. a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
2. az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való

hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes

adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;

1. az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott

adatkezelés jogszerűségét;

1. a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
2. arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy

szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni,

továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

1. az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben

az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen adatkezelés milyen

jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

2. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.
3. Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a Rendelet 13. cikke tartalmazza.

 

Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

 

1. Ha az adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.
2. A további szabályokra az előbbi pontban (Előzetes tájékozódáshoz való jog) írtak irányadók.
3. 3. E tájékoztatás részletes szabályait a Rendelet 14. cikke tartalmazza.

 

Az érintett hozzáférési joga

 

1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és ennek a fejezetnek a 8-9. pontjában írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon. (Rendelet 15. cikk).
2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő

továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.

3. Az adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel.
4. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a Rendelt 15. cikke tartalmazza.

 

A helyesbítéshez való jog

 

19. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő

indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó

pontatlan személyes adatokat.

20. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek

mellett kiegészítő

nyilatkozat útján történő

– kiegészítését is.

21. Ezen szabályokat a Rendelet 16. cikke tartalmazza.

A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

 

22. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő

indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó

személyes adatokat, az adatkezelő

pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan

késedelem nélkül törölje, ha

1. a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
2. az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező

hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más

jogalapja;

1. az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező

jogszerű

ok az adatkezelésre;

1. a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

 

 

1. a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség

teljesítéséhez törölni kell;

1. a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő

szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

23. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges
24. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
25. az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az

adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

1. a népegészségügy területét érintő

közérdek alapján;

1. a közérdekű

archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a

törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

1. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
2. A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

 

25. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett

hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes

vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet

kezelni.

26. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő

korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike

teljesül:

1. az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik,

amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő

ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

1. az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának

korlátozását;

1. az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat

jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

1. az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg

megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő

jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos

indokaival szemben.

27. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell.
28. A vonatkozó szabályokat a Rendelet 18. cikke tartalmazza.

A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési

kötelezettség

 

29. Az adatkezelő

minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról,

akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy

erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az adatkezelő

tájékoztatja e címzettekről.

30. E szabályok a Rendelet 19. cikke alatt találhatók.

Az adathordozhatósághoz való jog

 

31. A Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy adatkezelő

rendelkezésére

bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá

jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az

adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha

1. az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és
2. az adatkezelés automatizált módon történik.

 

 

32. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.
33. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a Rendelet 7. cikkét (A törléshez való jog („az

elfeledtetéshez való jog”). Az adtahordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az

adatkezelés közérdekű

vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett

feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

34. A részletes szabályokat a Rendelet 20. cikke tartalmazza.

A tiltakozáshoz való jog

 

35. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak

közérdeken, közfeladat végrehajtásán (6. cikk (1) e)), vagy jogos érdeken (6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve

az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő

a személyes adatokat nem

kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő

bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő

erejű

jogos okok

indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek

jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

36. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor

tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő

kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben

az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés

érdekében történő

kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

37. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első

kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és

az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

38. Az érintett a tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
39. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az

érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok

kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű

okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.

Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

 

40. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a

profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős

mértékben érintené.

41. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:
42. az érintett és az adatkezelő

közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

1. meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett

jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő

intézkedéseket is

megállapít; vagy

1. az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
2. Az előbbi a) és c) pontjában említett esetekben az adatkezelő

köteles megfelelő

intézkedéseket tenni az érintett

jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy

az adatkezelő

részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson

2. A további szabályokat a Rendelet 22. cikke tartalmazza.

Korlátozások

 

44. Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel

korlátozhatja jogok és kötelezettségek (Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk, 5. cikk) hatályát, ha a korlátozás tiszteletben

tartja az alapvető

jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

 

 

45. E korlátozás feltételeit a Rendelet 23. cikke tartalmazza.

Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

 

46. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és

szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi

incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni

kell legalább a következőket:

1. az adatvédelmi tisztviselő

vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;

1. ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető

következményeket;

1. ismertetni kell az adatkezelő

által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket,

beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő

esetleges hátrányos következmények enyhítését

célzó intézkedéseket.

47. Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő

feltételek bármelyike teljesül:

1. az adatkezelő

megfelelő

technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az

intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az

intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre

fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;

1. az adatkezelő

az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy

az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul

meg;

1. a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan

közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az

érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

48. A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza.

A felügyeleti hatóságnál történő

panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

 

49. Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye,

a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá

vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt

benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak

eredményéről, ideértve azt is, hogy az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni.

50. E szabályokat a Rendelet 77. cikke tartalmazza.

A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

51. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi

személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező

erejű

döntésével szemben.

52. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a

hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három

hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak

eredményéről.

53. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell

megindítani.

54. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi

mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles

ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni.

 

 

 

 

55. E szabályokat a Rendelet 78. cikke tartalmazza.

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

56. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál

történő

panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha

megítélése szerint a személyes adatainak nem a Rendeletnek megfelelő

kezelése következtében megsértették az

e rendelet szerinti jogait.

57. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő

vagy az adatfeldolgozó tevékenységi

helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási

helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő

vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a

közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

58. E szabályokat a Rendelet 79. cikke tartalmazza.