Kardiológia

Rendelés:
gyermek: kedd délelőtt,
felnőtt: kedd délután, csütörtök délután

 

A kardiológia bemutatása

Minden ember legalább egyszer az életében “érez valamit” szívével kapcsolatban. Valószínűleg ez nem fedi le a valóságot, hiszen ahány ember annyiféle tünet, panasz, érzés és az ezekhez való számtalan viszonyulás lehetséges. Egy valamiről azonban nem szabad senkinek megfeledkeznie, annak elkülönítése, hogy az érzést, aminek nyilvánvalóan legalább zavarónak kell lennie, hogy észrevegye az ember, jóindulatú, vagy egy rossz előjele nagyon fontos eldönteni.
Sokszor halljuk azt, hogy a szívbetegségek, ezek közül is az érelmeszesedés következtében kialakult szívinfarktus egyike a vezető halálokoknak. Sajnos ez jöhet hirtelen, váratlanul, amikor minden perc számít, hogy a megfelelő helyre kerüljön az ember, ennek felismerése megtanulható, szakember tanácsát kikérve felismerhető, hogy gyors és helyes döntést lehessen hozni. A érelmeszesedés tünetei illetve az erre utaló panaszok azonban kialakulhatnak fokozatosan kevesebb, később több jelet mutatva, melynek korai felismerését sem szabad elhanyagolni, hiszen az ebből kialakuló egészségkárosodás megelőzhető.
Van amikor a szív koszorúserei épek, de mégis a szív pumpa funkciója egyre rosszabb, szívelégtelenség alakul ki. Ennek számos oka lehet, melynek kivizsgálása és kezelése szintén a kardiológus feladata. A tudomány fejlődésével most azok a betegek is teljes értékű életet tudnak élni, igaz kisebb szabályok betartásával, akiket korábban ezen betegség súlytott. Ilyen esetben nemcsak a gyógyszeres kezelés széles tárháza, hanem több olyan testbe beültethető eszköz áll rendelkezésre, hogy a szív munkájat segítve megfelelő életminőséget biztosítsunk.
Vannak, akik azzal fordulnak orvoshoz – kardiológushoz, hogy szaporán ver a szívük, vagy úgy érzik alig, esetleg eszméletvesztésük volt. Ilyen esetben is szakemberre vár a feladat, hogy a panaszok hátterében kiderítse, hogy mi állhat. Ha hasonló tünetekkel érkezik valaki, akkor a szív “elektromos rendszerét” kell megvizsgálni a szükséges vizsgálatokkal, melyek egy része otthoni körülmények között, vagy járóbeteg ellátásban lehetséges, de komplikáltabb esetben kórházi kivizsgálás sem kizárt.
A szív ugyan kis területet is foglal el a testünkben, mégis szerteágazó és a változatos tüneteket tud okozni. Annak kiderítése, hogy mi a pontos kiváltó ok egy panasz hátterében a kardiológus feladata kideríteni olyan módszerekkel, melyek pontos diagnózist eredményeznek, akkor is, ha számos alkalommal átfedés van a betegségek között, mert a helyes kezelés kiválasztása a betegség folyamatának megállítását is eredményezheti.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés és a már kialakult betegség illetve kezelés esetén a rendszeres ellenőrzés fontosságát. Számos esetben a kontroll hiánya, “nincs panasz, nem kell gyógyszer” hozzáállás az addig elért gyógyulást veti vissza, emiatt fontos egy olyan kapcsolat az orvos – beteg között, ahol mindenki “hallgat” – másikra.
A vizsgáló eljárások, amit magán-illetve szakrendelőkben, járóbeteg-ellátásban végeznek, a korábban leírtak. A többi kardiológiai ambulánsan elvégezhető vizsgálat speciálisabb, képalkotó eljárással (izotóp, röntgen, kontrasztanyag) történik, és többnyire kórházi hátteret igényelve.
Minden esetben a kardiológiai kivizsgálás során egy részletes beteg kikérdezés – anamnesisfelvétel, majd orvosi vizsgálat, vérnyomás mérés a kezdet, melyet követnek az eszközös vizsgálatok, úgymint nyugalmi helyzetben készített EKG és szivultrahang vizsgálat. Ezután a pácienstől kapott információk és a első vizsgálati eredmények együttesen határozzák meg a szükséges további kiegészítő vizsgáló módszereket.
Amennyiben a beteg nem hoz magával labor vizsgálati eredményt, annak kiderítése, hogy lehet-e a gyanított betegség kockázati elemei között például magasabb vérzsírszint, akkor a vérvétel is társul a kivizsgáláshoz.

FELNŐTT KARDIOLÓGIA

A kardiológia az orvostudomány szívvel, illetve az általa fenntartott vérkeringéssel foglalkozó szakterülete. 40 év felett az évenkénti szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen Magyarországon a vezető halálozási ok a szívet ellátó erek (koszorú erek) betegsége.

Panaszok esetén (időskori hirtelen megszédülés, egyértelmű ok nélküli elesés, rövid eszméletvesztés, szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom, a vérnyomásmérő szívritmuszavart jelez, nehézlégzés, fáradékonyság) mielőbb célszerű vizsgálat céljából a kardiológus felkeresése, így a kórállapotok időbeni felismerése, kezelésének megkezdése megelőzi a betegségek súlyosbodását, a lehetséges szövődmények kialakulását.

A kardiológia szűrést kimondottan ajánljuk azoknak, akiknek a családjában fiatalon szívinfarktus, vagy hirtelen halál történt, akik rizikó faktorral (dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír és húgysav szintek, elhízás…) rendelkeznek, vagy versenyszerűen sportolnak, illetve akik idősebb korban kezdtek aktívabban sportolni.   Szintén ajánlott a rendszeres kardiológiai ellenőrzés azoknak, akiknél daganatos betegség miatt irradiáció (therápiás röntgen besugárzás), illetve chemotherápiás kezelés történt.

Kardiológiai szakvizsgálat:

  • anamnézis felvétel: először mindig a vizsgált személy kórtörténetének (családi és személyi anamnézis) felvétele történik, mely az alapja a további vizsgálatoknak, s mely egy beszélgetés formájában zajlik le.
  • általános belgyógyászati vizsgálat: magába foglalja a vizsgált személy megtekintését, mellkasi, szív feletti tapintást, hallgatózást a szív felett úgynevezett fonendoszkóppal és kopogtatást ujjakkal a szív, illetve a tüdő felett.
  • vérnyomásmérés
  • nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
  • konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Kardiológiai szakvizsgálat és szív UH (ultrahang):

  • anamnézis felvétel: először mindig a vizsgált személy kórtörténetének (családi és személyi anamnézis) felvétele történik, mely az alapja a további vizsgálatoknak, s mely egy beszélgetés formájában zajlik le.
  • általános belgyógyászati vizsgálat: magába foglalja a vizsgált személy megtekintését, mellkasi, szív feletti tapintást, hallgatózást a szív felett úgynevezett fonendoszkóppal és kopogtatást ujjakkal a szív illetve a tüdő felett.
  • vérnyomásmérés
  • nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
  • szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.
  • konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Kardiológiai szakvizsgálat, szív UH (ultrahang) és terheléses EKG:

  • anamnézis felvétel: először mindig a vizsgált személy kórtörténetének (családi és személyi anamnézis) felvétele történik, mely az alapja a további vizsgálatoknak, s mely egy beszélgetés formájában zajlik le.
  • általános belgyógyászati vizsgálat: magába foglalja a vizsgált személy megtekintését, mellkasi, szív feletti tapintást, hallgatózást a szív felett úgynevezett fonendoszkóppal és kopogtatást ujjakkal a szív illetve a tüdő felett.
  • vérnyomásmérés
  • nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
  • szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.
  • terheléses EKG: a vizsgálat szobakerékpározás alatt történik, a mellkas bőrére tett elektródák segítségével vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívről és a szervezet oxigénigényéről fizikai terhelés alatt. 
  • konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Kardiológiai kontroll:

  • vérnyomásmérés
  • leletértékelés
  • konzultáció a kezelő szakorvossal

Kardiológiai kontrollvizsgálat:

A kezelést végző szakorvos a kórelőzményt figyelembe véve újra megvizsgálja a személyt.

  • vérnyomásmérés
  • nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
  • leletértékelés
  • konzultáció a kezelő szakorvossal

Kardiológiai kontrollvizsgálat és ultrahang:

A kezelést végző szakorvos a kórelőzményt figyelembe véve újra megvizsgálja a személyt.

  • vérnyomásmérés
  • nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
  • szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.
  • leletértékelés
  • konzultáció a kezelő szakorvossal

Nyugalmi EKG:

– nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.

– konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Terheléses EKG: 

  • terheléses EKG: a vizsgálat szobakerékpározás alatt történik, a mellkas bőrére tett elektródák segítségével vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap szívizom vérellátásáról fizikai terhelés alatt, ill. bizonyos billentyű betegségek (pl: aortabillentyű szűkület) esetén a műtéti megoldás időzítéséhez segít hozzá.
  • konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

24 órás Holter EKG :

A 24 órás Holter-monitorozást a szakorvos javasolja, mivel így kimutathatóak olyan eltérések, amik csak időszakosan (néha csak pár percig) jelentkeznek. Így pontosabb képet kapunk az esetleges szívritmuszavarról.

– monitor felhelyezése

– leletértékelés

– konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

24 órás vérnyomásmérés, ABPM:  

Az ambuláns vérnyomás monitorozás segítségével pontosabb eredményt kapunk a vérnyomás napi ingadozásáról. A készülék bizonyos időszakonként vérnyomást és pulzust mér egy övre vagy egy nyakra akasztható készülék segítségével.

GYERMEK KARDIOLÓGIA

Gyermek kardiológia, 0-18 éves korig

A kardiológia az orvostudomány szívvel, illetve az általa fenntartott vérkeringéssel foglalkozó szakterülete. Rendelőnkben a vizsgálatot végző szakorvosok az újszülött-, csecsemő- és gyermekkori szívbetegeket látják el, 0-18 éves korig. Munkájukat a legmodernebb ultrahang gépek segítik akár veleszületett szív rendellenességről, akár szerzett szívbetegségről van szó.
Panaszok esetén (szapora légzés, fáradékonyság, mellkasi fájdalom, túl gyors vagy túl lassú pulzus, cianózis- elszürkülés-kialakulása) mielőbb célszerű vizsgálat céljából a gyermekkardiológus felkeresése, így a kórállapotok időbeni felismerése, kezelésének megkezdése megelőzi a betegségek súlyosbodását, a lehetséges szövődmények kialakulását.

Gyermek kardiológiai szakvizsgálat:

anamnézis felvétel: először mindig a vizsgált személy kórtörténetének (családi és személyi anamnézis) felvétele történik, mely az alapja a további vizsgálatoknak, s mely egy beszélgetés formájában zajlik le a szülőkkel együtt.
általános belgyógyászati vizsgálat: magába foglalja a vizsgált személy megtekintését, mellkasi, szív feletti tapintást, hallgatózást a szív felett úgynevezett fonendoszkóppal és kopogtatást ujjakkal a szív, illetve a tüdő felett.
vérnyomásmérés
nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Gyermek kardiológiai szakvizsgálat és szív ultrahang:

anamnézis felvétel: először mindig a vizsgált személy kórtörténetének felvétele történik, mely az alapja a további vizsgálatoknak, s mely egy beszélgetés formájában zajlik le a szülőkkel együtt.
általános belgyógyászati vizsgálat: magába foglalja a vizsgált személy megtekintését, mellkasi, szív feletti tapintást, hallgatózást a szív felett úgynevezett fonendoszkóppal és kopogtatást ujjakkal a szív, illetve a tüdő felett.
vérnyomásmérés
szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.
konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Gyermek szív ultrahang vizsgálat:

szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.

Kardiológiai kontroll:

vérnyomásmérés
leletértékelés
konzultáció a kezelő szakorvossal

Kardiológiai kontrollvizsgálat:

A kezelést végző szakorvos a kórelőzményt figyelembe véve újra megvizsgálja a személyt.

vérnyomásmérés
nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
leletértékelés
konzultáció a kezelő szakorvossal

Kardiológiai kontrollvizsgálat és ultrahang:

A kezelést végző szakorvos a kórelőzményt figyelembe véve újra megvizsgálja a személyt.

vérnyomásmérés
nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.
szív ultrahang: a vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap a szívüregek méretéről, szívbillentyűkről, illetve ezek hibájáról, a bal és jobb kamrafal  mozgásáról, vastagságáról, a kamrák teljesítményéről, adott esetben a szívburokban lévő folyadékról.
leletértékelés
konzultáció a kezelő szakorvossal

Nyugalmi EKG:

– nyugalmi EKG: a szív elektromos tevékenységét jeleníti meg, ami alapján a vizsgálatot végző orvos információt kap a szívverés szabályosságáról, a szívritmuszavarról, a szívizom keringéséről és az oxigénellátásról.

– konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

Terheléses EKG:

terheléses EKG: a vizsgálat szobakerékpározás alatt történik, a mellkas bőrére tett elektródák segítségével vizsgálatot végző szakorvos részletes információt kap szívizom vérellátásáról fizikai terhelés alatt, ill. bizonyos billentyű betegségek (pl: aortabillentyű szűkület) esetén a műtéti megoldás időzítéséhez segít hozzá.
konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

24 órás Holter EKG :

A 24 órás Holter-monitorozást a szakorvos javasolja, mivel így kimutathatóak olyan eltérések, amik csak időszakosan (néha csak pár percig) jelentkeznek. Így pontosabb képet kapunk az esetleges szívritmuszavarról.

– monitor felhelyezése

– leletértékelés

– konzultáció a kezelő szakorvossal: a megállapított eltérések érthető, szakszerű megbeszélése, a kezelési javaslatunk részletes magyarázatával.

24 órás vérnyomásmérés, ABPM:

Az ambuláns vérnyomás monitorozás segítségével pontosabb eredményt kapunk a vérnyomás napi ingadozásáról. A készülék bizonyos időszakonként vérnyomást és pulzust mér egy övre vagy egy nyakra akasztható készülék segítségével.